Abban a korban élünk, amikor jobban hiszünk az általunk készített robotokban és gépekben; az általunk életre hívott mesterséges intelligenciában – mint a saját képességeinkben. Ebben persze van valami, hiszen a számítógép nem tud elfáradni, nincs „rossz napja” és nem vonják el a figyelmét olyan, akár nüansznyi dolgok, amelyek képesek kizökkenteni egy élő, lélegző, érző és gondolkodó humanoid sofőrt.
Vagy mégis?
A Max Plack Institut kutatómunkatársai a közelmúltban rávilágítottak, hogy az önvezető autók computerét bizony sokkal könnyebb összezavarni, mint hinnénk, ami viszont kétségbe vonja az ilyen járgányok legfontosabb jó tulajdonságát, a biztonságosságot. A kísérletek során színes képeket, ábrákat mutattak a kamerának, és arra lettek figyelmesek, hogy ha a képnek a kamera számára akár csak 1%-a értelmezhetetlen, akkor bizony a számítógép leblokkol. Ez a szám pedig lineárisan nő, tehát az ábra minél nagyobb része dekódolhatatlan, annál nagyobb mértékű torzulás tapasztalható. Ehhez pedig bőven elég egy mintás póló is- az pedig egy meglehetősen életszerű eset, hogy az önvezető autó mintás pólós gyalogossal találkozik.
Az algoritmusok edukációja persze megoldást jelent a problémára, tehát nem kell a kukába dobnunk az önvezető autók koncepcióját, viszont mindenképpen érdemes foglalkozni a fenti problémával, mielőtt teljes bizalmat szavazunk ezeknek a robotikának.
És ha már önvezető autó… Szép dolog a tudomány, még szebb a fejlődés. Izgalmas látni, hogy egyre újabb, modernebb, futurisztikusabb konstrukciók látnak napvilágot, viszont miközben az egyik szemünk nevet, a másik bizony sír. Az autózás szabadságát, a vezetés élményét siratja. Mert autózni jó dolog, az uralmad alatt tartani pár száz lóerőt jó dolog. Jó dolog kuplungolni és váltani (bár ettől az élménytől az automata autók a kényelemért cserébe megfosztottak jó pár embert), gázt adni és kormányozni. Persze meggyőzhetőek vagyunk az önvezető autók létjogosultságáról, hiszen a biztonság mindennél fontosabb. De azért azt is le kell szögeznünk, hogy az autóvezetés sokszor semmi máshoz nem fogható, szabad érzés.